Gyakran ismételt kérdések

Milyen a munkaidő a nyilvánossággal?

Naponta állunk rendelkezésére az alábbiak szerint:

- Hétfőtől csütörtökig, 7:30 és 18:00 óra között.

- Péntekenként 7:30 és 15 :30 között.

a. Hogyan határozzák meg az udvari épületek kategóriájába tartozó telkek adóját A telekadó meghatározása a telek négyzetméterszámának, a telek fekvése szerinti település rangjának és a terület nagyságának és/vagy a telek használati kategóriájának figyelembevételével történik, a helyi tanács által készített besorolás szerint?

A városi területen fekvő, a mezőgazdasági nyilvántartásban az épített földhasználat kategóriában nyilvántartott földterületek esetében a földadó a földterület hektárban kifejezett területének és a HCL 2. cikkében meghatározott megfelelő összegnek a szorzataként kerül meghatározásra.

b. Hogyan határozzák meg az építési telkektől eltérő használati kategóriájú belterületi földterületek adóját?

A városi területen fekvő, a mezőgazdasági nyilvántartásban az épített földtől eltérő használati kategóriában nyilvántartott földterületek esetében a földadó úgy kerül meghatározásra, hogy a földterület hektárban kifejezett területét megszorozzuk a HCL-ben a használati kategóriának és a területnek megfelelően előírt megfelelő összeggel, és ezt az eredményt megszorozzuk a település rangjának megfelelő korrekciós együtthatóval (Nagyvárad esetében ez az együttható = 5).

c. Mi a sajátossága a belterületi földterületek adóztatásának a jogi személyek esetében a természetes személyekhez képest?

Kivételesen, azon adóalanyok esetében, akik jogi személyek, a vidéken található, a mezőgazdasági nyilvántartásba az épített földtől eltérő használati kategóriában bejegyzett földterület után a földadót a mezőgazdasági nyilvántartásba az épített földtől eltérő használati kategóriában bejegyzett földterület után fizetendő adó kiszámítására vonatkozó hatályos rendelkezések szerint kell kiszámítani, csak akkor, ha a következő feltételek mindegyikének megfelelnek: - alapszabályukban a mezőgazdaságot jelölték meg üzleti tevékenységként; - könyvelésükben az a) pontban említett üzleti tevékenység végzéséből származó bevételeket és kiadásokat tartják nyilván; - könyvelésükben a b) pontban említett üzleti tevékenység végzéséből származó bevételeket és kiadásokat tartják nyilván. a).

d. Ha egy település rangja év közben változik, melyik időpontban változik a falun belüli földek adója?

A következő év január 1-jei hatállyal.

e. Ha egy földterület kategóriája vagy helyzete év közben megváltozik, melyik napon változik a földadó?

A változást követő hónap 1. napjától kezdődő hatállyal.

a. Hogyan számítják ki a közlekedési eszközökre kivetett adót?

A közlekedési eszközökre kivetett adót a közlekedési eszköz típusa szerint kell kiszámítani.

A gépjárművek bármelyike esetében, kivéve a vízi járműveket, a legalább 12 tonna megengedett össztömegű tehergépjárműveket, valamint a nem gépjárműszerelvény részét képező pótkocsikat, félpótkocsikat vagy lakókocsikat, a szállítóeszközre kivetett adót a szállítóeszköz hengerűrtartalma alapján úgy kell kiszámítani, hogy minden 200 cm3-es csoportot vagy annak töredékét meg kell szorozni a HCL által a szállítóeszköz típusa és hengerűrtartalma szerint megállapított megfelelő összeggel.

b. Miért kell bejegyeztetnem egy autót, ha ugyanazon a napon vettem és adtam el?

Az adótörvénykönyv előírja, hogy minden személynek, aki közlekedési eszközt szerez, a megszerzéstől számított 30 napon belül be kell jelentkeznie az adónyilvántartásba, függetlenül a közlekedési eszköz tulajdonjogának időtartamától.

Hogyan határozzák meg a reprezentációs adót?

A diszkók és videoklubok kivételével a szórakoztatóipari adó kiszámítása úgy történik, hogy az adókulcsot a belépőjegyek és bérletek értékesítéséből befolyt összegre alkalmazzák. Az adókulcs meghatározása a következőképpen történik:

- színházi előadás, például színdarab, balett, opera, operett, operett, filharmonikus koncert vagy más zenei esemény, filmvetítés, cirkuszi előadás, valamint bármely hazai vagy nemzetközi sportverseny esetében az adó mértéke 2%;

- pontban felsoroltakon kívüli bármely művészeti esemény esetében a), az adókulcs 5%.

Videótékában vagy diszkóban zajló művészeti esemény vagy szórakoztató tevékenység esetén a szórakoztatóipari adó a helyiségek területe alapján kerül kiszámításra.

A szórakoztatóipari adót a művészeti rendezvény vagy szórakoztató tevékenység minden egyes napjára úgy kell megállapítani, hogy a videotéka vagy diszkó helyiségeinek négyzetméterszámát megszorozzuk a helyi tanács által az alábbiak szerint meghatározott összeggel:

- videokazetták esetében az összeg legfeljebb 2 lej;

- diszkók esetében az összeg legfeljebb 3 lej. A szórakoztatóipari adót (videószínházak/diszkók) úgy igazítják ki, hogy a megállapított összeget megszorozzák a település rangjának megfelelő korrekciós együtthatóval (Nagyvárad esetében ez az együttható = 5).

a. Miért csak egy név jelenik meg a fizetési bizonylaton, ha egy ingatlannak több társtulajdonosa van?

A pct. Az adótörvénykönyv alkalmazására vonatkozó módszertani normák jóváhagyásáról szóló 44/2004 H.G. 230. számú rendelet értelmében a társas magánszemély adóalanyok az alábbiak szerint nyitottak az egységes névleges szerepkörre:

- közös örökösök esetén az örökhagyó nevére;

- a többi társszemély esetében a következő sorrendben:

- az adóbevallást benyújtó személy nevére;

- az adott közigazgatási területi egységben lakóhellyel rendelkező személy nevére;

- az adott közigazgatási területi egységben lakóhellyel rendelkező személy nevére;

- a tulajdonjogot igazoló okiratban elsőként bejegyzett névre.

Így az ingatlan társtulajdonosának nevét a fentiekben meghatározott sorrendben az adótáblán tulajdonosként jegyzik be, majd az ő nevére állítják ki a helyi költségvetési tartozások megfizetésére vonatkozó fizetési felszólításokat és dokumentumokat. Ez nem érinti az igazoló dokumentumokban említett más személyek társtulajdonjogát.

b. Hogyan számítják ki az építményadót a magánszemélyek esetében?

Magánszemélyek esetében az építményadót úgy számítják ki, hogy az épület adóköteles értékére 0,1%-os adókulcsot alkalmaznak. Különböző anyagú külső falakkal rendelkező épületek esetében az épület adóköteles értékének meghatározásához az épület típusának megfelelő legmagasabb adóköteles értéket kell meghatározni. Az épület lejben kifejezett adóköteles értékét úgy határozzák meg, hogy a négyzetméterben kifejezett beépített területét megszorozzák a HCL által a falak jellegétől és a berendezések meglététől függően megállapított megfelelő adóköteles értékkel, lej/négyzetméterben kifejezve. Az épület beépített alapterületét úgy kell meghatározni, hogy összeadják az épület valamennyi szintjének területét, beleértve az erkélyeket, loggiákat vagy pincéket, kivéve a nem lakásként használt padlástér területét, valamint a nem fedett lépcsőházak és teraszok területét. Az épület adóköteles értékét a település rangjának és annak a területnek a függvényében kell kiigazítani, ahol az épület található, az (1) bekezdés szerint meghatározott érték és a (2) bekezdés szerint meghatározott érték szorzataként. (3) a megfelelő korrekciós együtthatóval. Nagyvárad esetében az együtthatók a következők: A övezet - 2,5, B övezet - 2,4, C övezet - 2,3, D övezet - 2,2. A több mint 3 emeletes, 8 lakást tartalmazó épületben található lakások esetében az (1) bekezdésben előírt korrekciós együttható megegyezik a (2) bekezdésben előírt együtthatóval. (5) értéke 0,10 %-kal csökken. Az épület adóköteles értéke az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával meghatározott adóköteles érték. (1)-(6) bekezdések szerinti adóalapot a befejezés éve szerint a következőképpen kell csökkenteni: a referenciaadóév január 1-jén 50 évnél idősebb épületek esetében 20%-kal; a referenciaadóév január 1-jén 30 és 50 év közötti épületek esetében 10%-kal. Olyan lakásként használt épület esetében, amelynek beépített területe meghaladja a 150 négyzetmétert, az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával meghatározott adóalap az épület adóalapja. (1)-(7) bekezdésekben foglaltakat minden 50 négyzetméter vagy annak töredéke után 5%-kal kell növelni. Azok a magánszemélyek, akiknek két vagy több épületük van, építményadóval tartoznak, amely a következőképpen emelkedik: 65%-kal a lakcímen kívüli első épület után; 150%-kal a lakcímen kívüli második épület után; 300%-kal a lakcímen kívüli harmadik és további épületek után. A fenti bekezdés nem vonatkozik azokra a természetes személyekre, akik jogutódlással szerzett épületek tulajdonosai. Abban az esetben, ha a lakóhelyen lévő épületen kívül két vagy több épület tulajdonosa, a megemelt adót a tulajdonjogot igazoló dokumentumok által igazolt sorrend szerint kell megállapítani.

c. Hogyan számítják ki az építményadót a jogi személyek esetében?

Jogi személyek esetében az építményadó kiszámítása úgy történik, hogy az épület leltárértékére egy adókulcsot alkalmaznak. Az adó mértékét a helyi tanács határozza meg, és 0,25% és 1,50% között lehet. Az épület leltári értéke az épületnek a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az épület tulajdonosának könyveiben nyilvántartott, a hagyatékba vételkori értéke. Olyan épület esetében, amelynek értéke az értékcsökkenés révén teljes mértékben megtérült, az adóköteles értéket 15%-kal csökkentik. Olyan épület esetében, amelyet a számviteli előírások szerint felértékeltek, az épület adóköteles értéke az átértékelésből eredő könyv szerinti érték, amelyet a tulajdonos - jogi személy - könyvelésében ekként tart nyilván. Olyan épületek esetében, amelyeket nem értékeltek fel, az építményadó mértékét a helyi tanács / Bukarest Önkormányzatának Általános Tanácsa határozza meg: 10% és 20% között azon épületek esetében, amelyeket a referencia adóévet megelőző 3 évben nem értékeltek fel; 30% és 40% között azon épületek esetében, amelyeket a referencia adóévet megelőző 5 évben nem értékeltek fel.

a. Mikor kezdődik a végrehajtás?

A végrehajtás az idézés kézbesítésével kezdődik. Ha a tartozást az idézés kézbesítésétől számított 15 napon belül nem egyenlítik ki, a végrehajtási intézkedések folytatódnak. Az idézéshez csatolni kell a végrehajtható okirat másolatát.

b. Mikor szűnik meg az árverezés?

A végrehajtást a végrehajtási végzésben szereplő adókövetelések, beleértve a kamatokat, a késedelmi pótlékokat vagy a késedelmi pótlékokat, ahol alkalmazható, vagy más, a végrehajtási végzés alapján esedékes vagy törvény által megítélt összegeket, valamint a végrehajtás költségeit is, mindaddig végre kell hajtani, amíg a végrehajtási végzésben szereplő adókövetelések meg nem szűnnek.

c. A tartozások törlésének rendje végrehajtás esetén?

- A végrehajtási eljárás során realizált összeg az idézés kézbesítését követően az e kódexben meghatározott bármely módon beszedett teljes összeg.

- A végrehajtási okiratban nyilvántartott adóköveteléseket az (1) bekezdés szerint realizált összegekkel el kell törölni. (1), először a főadókövetelések, életkor szerinti sorrendben, majd a járulékos adókövetelések, életkor szerinti sorrendben.

d. Milyen módon lehet visszaszerezni a lefoglalt vagyontárgyakat?

- a felek egyetértése;

- ingóságok bizományosi értékesítése;

- közvetlen értékesítés;

- árverés;

- a törvény által megengedett egyéb eszközökkel, beleértve az áruk árverési házakon, ingatlanügynökökön vagy brókercégeken keresztül történő visszaszerzését.

a. Milyen adóköveteléseket kell kiemelni az adóigazolásban?

A 92/2003 rendelet szerint az adóigazolást a kifizető illetékes adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatok alapján állítják ki, és tartalmazza a kérelem benyújtását követő hónap első napján fennálló egyenlegben lévő, esedékes adóköveteléseket.

b. Mi az adóigazolás érvényessége?

Az adóigazolást az adózó abban a hónapban használhatja, amelyben azt kiállították.

a. Melyek az adófizetési határidők?

Az építményadó/adó évente két egyenlő részletben, március 31-én és szeptember 30-ig fizetendő. A természetes vagy jogi személy adófizetők által ugyanezen helyi költségvetésnek fizetendő éves építményadót, 50 lejig bezárólag, az első esedékességi időpontig teljes egészében be kell fizetni. Ha az adófizetőnek több, ugyanazon közigazgatási területen belül található épülettel rendelkezik, az 50 lejes összeg a felhalmozott építményadóra vonatkozik. A telekadót/illetéket évente két egyenlő részletben, március 31-én és szeptember 30-ig kell megfizetni. Az adófizetők, természetes és jogi személyek által ugyanezen helyi költségvetésnek fizetendő éves földadó 50 lejig bezárólag az első esedékességi időpontig teljes egészében fizetendő. Ha az adóalany egynél több földterülettel rendelkezik ugyanazon a közigazgatási területen belül, az 50 lejes összeg a felhalmozott földadóra vonatkozik. A közlekedési eszközökre kivetett adót évente két egyenlő részletben, március 31-ig és szeptember 30-ig kell megfizetni. A közlekedési eszközökre vonatkozó éves adót, amelyet az adófizetők, természetes és jogi személyek ugyanezen helyi költségvetésnek fizetnek, 50 lejig bezárólag, az első fizetési határidőig teljes egészében be kell fizetni. Ha az adófizetőnek egynél több közlekedési eszköz van a tulajdonában, amelyek után az adót ugyanazon közigazgatási terület helyi költségvetésének kell fizetnie, az 50 lejes összeg az összes közlekedési eszközre vonatkozó adóra vonatkozik.

b. Mekkora a késedelmi pótlék összege?

Az adóeljárási törvénykönyvről szóló 92/2003 rendelet 124^1. cikke kimondja: "A késedelmi pótlék mértéke az időben meg nem fizetett fő adókötelezettség összegének 2%-a, amelyet minden hónapra vagy töredék hónapra számítanak ki, az esedékesség napját közvetlenül követő naptól kezdődően az esedékes összeg elévülésének napjáig bezárólag".

c.Hogyan szűnnek meg az adókövetelések?

Az adótartozás behajtással, beszámítással, végrehajtással, mentesítéssel, törléssel, elévüléssel és a törvényben meghatározott egyéb eszközökkel szűnik meg.

d. Az adósságtörlesztés sorrendje?

Ha az adózónak többféle adó, illeték, járulék és egyéb, adókövetelést jelentő összeg tartozik, és a befizetett összeg nem elegendő valamennyi tartozás törlésére, akkor az adózó által megállapított vagy az illetékes adóhatóság által kiosztott fő adókövetelésnek megfelelő tartozást kell törölni, a törlést a következő sorrendben kell végrehajtani: -az összes fő adókötelezettséget, életkor szerinti sorrendben, majd a járulékos adókötelezettségeket, életkor szerinti sorrendben.

e. Mennyi ideig részesülünk a bónuszból és mennyi az összege?

Az egész évre esedékes építmény-, telek- és gépjárműadónak az adófizetők által az adott év március 31-ig történő idő előtti befizetéséért a helyi tanács határozatával megállapított bónusz jár. 2014-ben a magánszemélyek esetében a bónusz mértéke 10%, a jogi személyek esetében pedig 5%. Ha az adóalany épületekkel, telekkel és gépkocsival rendelkezik, de csak az épület után fizeti meg a teljes adót, a kedvezmény csak az épületek után jár.

a. Mennyi ideig fizethetem ki a minimális bírság felét, ha a bírságon az áll, hogy "48 óra"?

A szabálysértések jogi szabályozásáról szóló 2/2001. sz. rendelet 28. cikke kimondja: "A szabálysértő a helyszínen vagy a bejelentés időpontjától, illetve adott esetben annak közlésétől számított 48 órán belül megfizetheti a törvényben előírt minimális pénzbírság felét, a tisztviselő a bejelentésben említést tesz erről a lehetőségről. Ezt a lehetőséget kifejezetten meg kell említeni a bűncselekményt megállapító jogszabályban. Az órák szerint megállapított határidők a következő nap éjféltől kezdődnek, és az olyan határidő, amely munkaszüneti napon vagy a munka felfüggesztésével ér véget, az első következő munkanap végéig meghosszabbodik."

b. Miért csak most kérik tőlem, hogy fizessem be a korábbi évek bírságait?

A bírságokról szóló jegyzőkönyvek az illetékes intézmények által történő megküldésüket követően azonnal bekerülnek az adónyilvántartásunkba, a jegyzőkönyvek elkészítésétől az intézményünkkel való közlésük időpontjáig terjedő időintervallum az egyes kibocsátóktól függ.