A „La vie en rose” egy olyan előadás, amelyet par excellence szerelmi táncnak terveztek. A pár egyetlen karakterként jelenik meg, amely két egységből áll. Még akkor is, ha valójában néha nem többek, mint a véletlen által összekapcsolt magányosok. Ugyanaz a hullám hajtja őket. Egy kis dallamszál dinamikája köti össze őket. Néhány hang által, amelyet csak véletlenül hallanánk egy nyitott ablak mellett elhaladva, és ezzel beleszólnánk egy másik intimitás titkába.