Földes Imre - Harmath Imre - Ábrahám Pál Victoria operett Fordító: A szakasz elindul a frontra. A pesti magyar kisváros utcáin porfelhő száll fel. “Várni fogok magára, László! - kiált Viktória -, én más férfié nem leszek soha!” László a szeretett nő nevét imádkozza bele a mennydörgéses tűzfergetegbe, amikor szuronnyal rohamozza meg az ágyúkat. Elfogják a vörös katonák. Halálra ítélik. Megszökik. Keresztül-kasul menekül fél Szibérián, végül eljut Pekingbe. És egyszercsak – mi ez, rémálom? – Viktóriát látja egy elsuhanó automobilban, egy elegáns férfi mellett… Nem, ez nem álom: Victoria valóban az Egyesült Államok pekingi nagykövetének a felesége. De hogyan lehetséges ez? Hiszen az operett gyönyörű világában vagyunk, nem pedig odakint, a csúnya, borzalmas valóságban, itt a szerelmeseknek hűségesnek kell lenniük egymáshoz, és a végén együtt kell lenniük. Jaj, istenem! Hogyan jutunk el a happy endhez?

Nincs forgatókönyv, nincs próba, csak tiszta energia és spontán kreativitás! Az improvizációs események a kifejezés szabadságát és a közönséggel való közvetlen interakciót helyezik előtérbe, minden előadást egyedi és megismételhetetlen élménnyé varázsolva. A színészek előkészített szöveg nélkül lépnek fel, és a közönség javaslatai által inspirált történeteket a helyszínen építik fel. A humor, az izgalom és a meglepetés az alapvető elemek, amelyek meghatározzák ezt az előadásmódot, friss és hiteles dinamikát kínálva. Akár színházrajongó vagy, akár először fedezed fel az improvizációt, részese leszel egy élénk, váratlan pillanatokkal és szívből jövő reakciókkal teli előadásnak. Meghívjuk Önt, hogy másképp tapasztalja meg a színházat - spontán, interaktív és mindig meglepő!

Darren Aronofsky Requiem egy álomért című filmje és Füst Milán A szerencsétlenek című szövege alapján. A Boldogságkeresők egy intenzív, testközpontú fizikai színházi előadás, amely Füst Milán Boldogtalanok nyers, lélekfeszítő emberi viszonyait és Darren Aronofsky Rekviem egy álomért zaklatott, vizuálisan túlfűtött világát idézi meg. A két remekmű egyik fontos közös vonása, hogy a szereplők csapdába esnek egy képzeletbeli folyosón, egy alagútban, ahonnan nem találnak kiutat. A kétségbeesés szélén egyensúlyozva próbálnak élni, vagy inkább túlélni. Világossá válik, hogy az egyes szereplőknek mit kellene megváltoztatniuk az életükben ahhoz, hogy megmeneküljenek és túljussanak a döntő pillanatokon. Ahogy a mindennapi életben is előfordul, tisztán látjuk mások problémáit, pontosan tudjuk, mi az, ami hasznos lehet számukra, mert kívülről sokkal világosabbnak tűnnek a dolgok. Közben mégis felmerül a kérdés: hogyan állunk a saját boldogságunk keresésében? Megtaláljuk-e a szikrát, amikor a döntő pillanat elérkezik? Észrevesszük, hogy a segítő kéz nem nyújtja ki a kezünket? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a boldogság nem a nagy dolgokban, hanem az apró gesztusokban, mosolyokban és figyelmesebb pillantásokban rejlik. Csak meg kell látnunk és észre kell vennünk őket, mert ott vannak.

Piroska? Már megint? Igen! Erre a kérdésre generációk tucatjai adtak választ több mint háromszáz éve, a Charles Perrault által aláírt írásos forma (1697) óta. Miért is ne tenném, különösen, mivel, bevallom, nem ez az első alkalom... A világ kultúrájában ez a legismertebb mese, a világ kultúrájában ez a legismertebb mese, amelynek számos újramesélése és átírása történt által, mint pl.: Grimm testvérek (1812), Alphonse Daudet (1862), Ludwig Tieck (1800) különböző irodalmi formulákban - mese, vers, regény, tragédia... Hogyan kerülhetnénk meg ezt a kincset? Minden nemzedéknek találkoznia kell a "nagy rossz farkassal" és a szép és naiv "Piroskával". Mert a való életben mindenki találkozott vagy volt már "Szép és naiv Piroskával" vagy "Nagy, kapzsi farkassal"... A különböző értelmezések (folklorisztikus, pszichoanalitikus, vallási, feminista), amelyeket Piroska történetének az évszázadok során az adott korszakok mentalitásai szerint adtak, azt mutatják, hogy a Piroska és a farkas témája egyhamar nem fog kimerülni...

𝐅𝐈𝐈𝐈𝐔𝐋 egy családi dráma, amely reálisan foglalkozik egy kényes témával: a tinédzser depresszióval és a szenvedéssel, amelyet mindenki átél, aki ilyen problémával szembesül. Nicolas egy problémás időszakon átmenő tinédzser. A szülei elváltak, az apja pedig új családot alapított, így a küzdelem, hogy átvészelje ezt a nehéz időszakot, egy-egy szülőre hárul. Amikor az anya túlterhelt lesz a helyzettel, az apa veszi át a szót, és próbál segíteni a fián. A tehetetlenség, a szeretet, a lázadás, a bűntudat, a saját traumái és félelmei között ingadozva a vártnál is nehezebbnek bizonyul az erőfeszítés, hogy helyreállítsa azt az érzelmi káoszt, amelybe a fiú került. A helyzet minden kétségbeesésében olyan döntéseket hoz, amelyek mindenki számára váratlan következményekkel járnak.

"A három kismalac" egyike azoknak a történeteknek, amelyek régóta felkeltik a gyerekek érdeklődését az irodalom és a könyvek világa iránt. Mint minden halhatatlan mese, a történet jelentősége elsősorban abban az üzenetben rejlik, amit a gyerekek számára közvetít, nevezetesen, hogy az életben nem mindig az örömelv szerint cselekedhetünk, mint a két idősebb kismalac, hanem szilárd alapokat kell építenünk, hogy a kismalachoz hasonlóan szembe tudjunk nézni a felmerülő veszélyekkel. A történet allegóriaként is felfogható arra, hogy minden gyermek felnő, és meg kell hoznia a saját döntéseit, amelyek lehetnek jók vagy rosszak.

A "Csárdáskirálynőt" az 1947/48-as évadban nagy sikerrel játszották Nagyváradon, Hegyesi Ferenc rendezésében, Szilvia szerepében Dukász Annával. 1955-ben Gróf László állította először színpadra a darab új fordítását, Dukász Annával és Papp Magdával a címszerepben, 1962-ben pedig Papp Magdával Szilviaként újították fel a produkciót. 2007-ben egy rövidített változatot mutattak be Tóth Tündével Szilvia szerepében... A XX. század eleje nemcsak Budapesten, hanem Nagyváradon is a szecesszió, de a magyar kabaré fénykorát jelentette, ezért a Szigligeti látványvilága és hangulata ismerős lesz városunk közönsége számára. A kórus a Partiumi Keresztény Egyetem klasszikus ének szakos hallgatóiból és egy tanárból áll majd. A produkcióban a Szigligeti társulat színészei mellett a Nagyvárad együttes valamennyi tagja, a 12 tagú kórus és a 16 fős zenekar is közreműködik.

Egy ír kisváros utcáin Maureen sétálgat. Harmincas évei végén járó nő, jobb kezében magánya, bal kezében bevásárlószatyrok ― tele Vitalinnal, zabkásával és háztartási keksszel. Maureen felcaplat egy meredek, sziklás, sáros hegyen, hogy megetesse anyját kásával, Vitalinnal és keksszel. Az anya egyre csak azt szajkózza: babapiskótát akarok. Én meg egy férfit - vág vissza lánya. A Leenane szépe egy sötét humorral átszőtt dráma, ami egy anya-lánya viszony feltérképezése által járja körül a szeretet iránti vágy, a manipuláció, az elfojtott erőszak és a kilátástalanság témáit. Milyen hatással lehet a családon belüli érzelmi bántalmazás és az elszigeteltség az emberi létre és lélekre?A The Beauty Queen of Leenane egy sötét humorú előadás, amely az anya-lánya kapcsolatot vizsgálja, és olyan témákat dolgoz fel, mint a szerelem utáni vágyakozás, a manipuláció, az elfojtott erőszak és a reménytelenség. Milyen hatással lehet az érzelmi bántalmazás és a családi elszigeteltség az emberi létezésre és az emberi lélekre?

Egy ír kisváros utcáin Maureen sétálgat. Harmincas évei végén járó nő, jobb kezében magánya, bal kezében bevásárlószatyrok ― tele Vitalinnal, zabkásával és háztartási keksszel. Maureen felcaplat egy meredek, sziklás, sáros hegyen, hogy megetesse anyját kásával, Vitalinnal és keksszel. Az anya egyre csak azt szajkózza: babapiskótát akarok. Én meg egy férfit - vág vissza lánya. A Leenane szépe egy sötét humorral átszőtt dráma, ami egy anya-lánya viszony feltérképezése által járja körül a szeretet iránti vágy, a manipuláció, az elfojtott erőszak és a kilátástalanság témáit. Milyen hatással lehet a családon belüli érzelmi bántalmazás és az elszigeteltség az emberi létre és lélekre?A The Beauty Queen of Leenane egy sötét humorú előadás, amely az anya-lánya kapcsolatot vizsgálja, és olyan témákat dolgoz fel, mint a szerelem utáni vágyakozás, a manipuláció, az elfojtott erőszak és a reménytelenség. Milyen hatással lehet az érzelmi bántalmazás és a családi elszigeteltség az emberi létezésre és az emberi lélekre?

Boldogságkeresés zuhanás közben. Gogol "A revizor" című műve nem pusztán a korrupció és a hatalom sötét, elrajzolt oldalát mutatja be. Egy kisváros politikusai megérzik a bukás fenyegető közelségét, és groteszk humorral ábrázolt haláltánc veszi kezdetét. A végítéletet váró városvezetés szélsőségeiben azonban mégis felcsillan az azonosíthatóan mai ember önfelmentéseinek pszichológiai rajza. Hlesztakov, egy sodródó-kallódó utazó csupán megbecsültségre vágyik, ám ebben a látszatvilágban hamar rájön, hogy az áhított tisztelet milyen könnyedén válhat a visszaélések szülőatyjává. Gogol ferde tükröt tart nekünk. Aztán ez a tükörkép ránkvigyorog. Majd megszólal.

1900. október 15-én nyitotta meg kapuit a gyönyörű színházépület Nagyváradon. A nagyváradi közösség és polgárság az egyre élénkülő szellemi életű városban évtizedekig várt arra, hogy saját színházépületet kapjon, míg végül 15 hónap alatt felépült ez a csodálatos épület, amely a mai napig a város dísze és a ma már csak kisebbségben lévő magyar közösség büszkesége. Az előadásban nagyváradi diákok, akikkel az elmúlt tanévben együtt dolgoztunk, azt kutatják, hogy mit jelent számukra Nagyvárad ma. A Szigligeti Színház társulata is részt vesz. Korabeli dokumentumok alapján rekonstruáljuk a színház keletkezésének körülményeit, Nagyvárad különleges vonzerejét, a század eleji felvilágosult környezetet, a "Holnaposok" csoportjának hatását az egész magyar irodalmi életre. Olyan történelmi személyiségek elevenednek meg, mint Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás, mintha még mindig a színház melletti kávéházi asztalnál ülnének. Az előadás szembesít, "találkozik" a múlttal és a jelennel, választ keres arra a kérdésre, hogy mit tehetünk a múlt, az emlékezet felelevenítéséért, és milyen lehetőségei vannak ma a magyar közösségnek, hogy a színházat szervesen beépítse a mindennapjaiba. Zenészek: TÓTH GÁBOR, Dombi Dávid Résztvevő tanulók: BARICZ MAYA, BELÉNYESI TAMARA, BERÉNYI DÁVID, BODONI-DOMBI ROZI, CZEGÉNYI PÉTER, EGERESI ENIKŐ, ERDEI DOROTTYA, FRANȚIU TAMÁS, GÁL HANNA, KÖRÖZSI ESZTER, MEGYASSZAI-BÍRÓ HANNA, MELEG NÓRA, MIKÓ VIVIEN, NAGY LÉDA, NAGY LILI, RÁCZ ÁDÁM, VAD ANDREA, VANCA-FODOR IMOLA, WAGNER JÚLIA.

1900. október 15-én nyitotta meg kapuit a gyönyörű színházépület Nagyváradon. A nagyváradi közösség és polgárság az egyre élénkülő szellemi életű városban évtizedekig várt arra, hogy saját színházépületet kapjon, míg végül 15 hónap alatt felépült ez a csodálatos épület, amely a mai napig a város dísze és a ma már csak kisebbségben lévő magyar közösség büszkesége. Az előadásban nagyváradi diákok, akikkel az elmúlt tanévben együtt dolgoztunk, azt kutatják, hogy mit jelent számukra Nagyvárad ma. A Szigligeti Színház társulata is részt vesz. Korabeli dokumentumok alapján rekonstruáljuk a színház keletkezésének körülményeit, Nagyvárad különleges vonzerejét, a század eleji felvilágosult környezetet, a "Holnaposok" csoportjának hatását az egész magyar irodalmi életre. Olyan történelmi személyiségek elevenednek meg, mint Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás, mintha még mindig a színház melletti kávéházi asztalnál ülnének. Az előadás szembesít, "találkozik" a múlttal és a jelennel, választ keres arra a kérdésre, hogy mit tehetünk a múlt, az emlékezet felelevenítéséért, és milyen lehetőségei vannak ma a magyar közösségnek, hogy a színházat szervesen beépítse a mindennapjaiba. Zenészek: TÓTH GÁBOR, Dombi Dávid Résztvevő tanulók: BARICZ MAYA, BELÉNYESI TAMARA, BERÉNYI DÁVID, BODONI-DOMBI ROZI, CZEGÉNYI PÉTER, EGERESI ENIKŐ, ERDEI DOROTTYA, FRANȚIU TAMÁS, GÁL HANNA, KÖRÖZSI ESZTER, MEGYASSZAI-BÍRÓ HANNA, MELEG NÓRA, MIKÓ VIVIEN, NAGY LÉDA, NAGY LILI, RÁCZ ÁDÁM, VAD ANDREA, VANCA-FODOR IMOLA, WAGNER JÚLIA.