Egy ír kisváros utcáin Maureen sétálgat. Harmincas évei végén járó nő, jobb kezében magánya, bal kezében bevásárlószatyrok ― tele Vitalinnal, zabkásával és háztartási keksszel. Maureen felcaplat egy meredek, sziklás, sáros hegyen, hogy megetesse anyját kásával, Vitalinnal és keksszel. Az anya egyre csak azt szajkózza: babapiskótát akarok. Én meg egy férfit - vág vissza lánya. A Leenane szépe egy sötét humorral átszőtt dráma, ami egy anya-lánya viszony feltérképezése által járja körül a szeretet iránti vágy, a manipuláció, az elfojtott erőszak és a kilátástalanság témáit. Milyen hatással lehet a családon belüli érzelmi bántalmazás és az elszigeteltség az emberi létre és lélekre?A The Beauty Queen of Leenane egy sötét humorú előadás, amely az anya-lánya kapcsolatot vizsgálja, és olyan témákat dolgoz fel, mint a szerelem utáni vágyakozás, a manipuláció, az elfojtott erőszak és a reménytelenség. Milyen hatással lehet az érzelmi bántalmazás és a családi elszigeteltség az emberi létezésre és az emberi lélekre?

Egy ír kisváros utcáin Maureen sétálgat. Harmincas évei végén járó nő, jobb kezében magánya, bal kezében bevásárlószatyrok ― tele Vitalinnal, zabkásával és háztartási keksszel. Maureen felcaplat egy meredek, sziklás, sáros hegyen, hogy megetesse anyját kásával, Vitalinnal és keksszel. Az anya egyre csak azt szajkózza: babapiskótát akarok. Én meg egy férfit - vág vissza lánya. A Leenane szépe egy sötét humorral átszőtt dráma, ami egy anya-lánya viszony feltérképezése által járja körül a szeretet iránti vágy, a manipuláció, az elfojtott erőszak és a kilátástalanság témáit. Milyen hatással lehet a családon belüli érzelmi bántalmazás és az elszigeteltség az emberi létre és lélekre?A The Beauty Queen of Leenane egy sötét humorú előadás, amely az anya-lánya kapcsolatot vizsgálja, és olyan témákat dolgoz fel, mint a szerelem utáni vágyakozás, a manipuláció, az elfojtott erőszak és a reménytelenség. Milyen hatással lehet az érzelmi bántalmazás és a családi elszigeteltség az emberi létezésre és az emberi lélekre?

Boldogságkeresés zuhanás közben. Gogol "A revizor" című műve nem pusztán a korrupció és a hatalom sötét, elrajzolt oldalát mutatja be. Egy kisváros politikusai megérzik a bukás fenyegető közelségét, és groteszk humorral ábrázolt haláltánc veszi kezdetét. A végítéletet váró városvezetés szélsőségeiben azonban mégis felcsillan az azonosíthatóan mai ember önfelmentéseinek pszichológiai rajza. Hlesztakov, egy sodródó-kallódó utazó csupán megbecsültségre vágyik, ám ebben a látszatvilágban hamar rájön, hogy az áhított tisztelet milyen könnyedén válhat a visszaélések szülőatyjává. Gogol ferde tükröt tart nekünk. Aztán ez a tükörkép ránkvigyorog. Majd megszólal.

1900. október 15-én nyitotta meg kapuit a gyönyörű színházépület Nagyváradon. A nagyváradi közösség és polgárság az egyre élénkülő szellemi életű városban évtizedekig várt arra, hogy saját színházépületet kapjon, míg végül 15 hónap alatt felépült ez a csodálatos épület, amely a mai napig a város dísze és a ma már csak kisebbségben lévő magyar közösség büszkesége. Az előadásban nagyváradi diákok, akikkel az elmúlt tanévben együtt dolgoztunk, azt kutatják, hogy mit jelent számukra Nagyvárad ma. A Szigligeti Színház társulata is részt vesz. Korabeli dokumentumok alapján rekonstruáljuk a színház keletkezésének körülményeit, Nagyvárad különleges vonzerejét, a század eleji felvilágosult környezetet, a "Holnaposok" csoportjának hatását az egész magyar irodalmi életre. Olyan történelmi személyiségek elevenednek meg, mint Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás, mintha még mindig a színház melletti kávéházi asztalnál ülnének. Az előadás szembesít, "találkozik" a múlttal és a jelennel, választ keres arra a kérdésre, hogy mit tehetünk a múlt, az emlékezet felelevenítéséért, és milyen lehetőségei vannak ma a magyar közösségnek, hogy a színházat szervesen beépítse a mindennapjaiba. Zenészek: TÓTH GÁBOR, Dombi Dávid Résztvevő tanulók: BARICZ MAYA, BELÉNYESI TAMARA, BERÉNYI DÁVID, BODONI-DOMBI ROZI, CZEGÉNYI PÉTER, EGERESI ENIKŐ, ERDEI DOROTTYA, FRANȚIU TAMÁS, GÁL HANNA, KÖRÖZSI ESZTER, MEGYASSZAI-BÍRÓ HANNA, MELEG NÓRA, MIKÓ VIVIEN, NAGY LÉDA, NAGY LILI, RÁCZ ÁDÁM, VAD ANDREA, VANCA-FODOR IMOLA, WAGNER JÚLIA.

1900. október 15-én nyitotta meg kapuit a gyönyörű színházépület Nagyváradon. A nagyváradi közösség és polgárság az egyre élénkülő szellemi életű városban évtizedekig várt arra, hogy saját színházépületet kapjon, míg végül 15 hónap alatt felépült ez a csodálatos épület, amely a mai napig a város dísze és a ma már csak kisebbségben lévő magyar közösség büszkesége. Az előadásban nagyváradi diákok, akikkel az elmúlt tanévben együtt dolgoztunk, azt kutatják, hogy mit jelent számukra Nagyvárad ma. A Szigligeti Színház társulata is részt vesz. Korabeli dokumentumok alapján rekonstruáljuk a színház keletkezésének körülményeit, Nagyvárad különleges vonzerejét, a század eleji felvilágosult környezetet, a "Holnaposok" csoportjának hatását az egész magyar irodalmi életre. Olyan történelmi személyiségek elevenednek meg, mint Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás, mintha még mindig a színház melletti kávéházi asztalnál ülnének. Az előadás szembesít, "találkozik" a múlttal és a jelennel, választ keres arra a kérdésre, hogy mit tehetünk a múlt, az emlékezet felelevenítéséért, és milyen lehetőségei vannak ma a magyar közösségnek, hogy a színházat szervesen beépítse a mindennapjaiba. Zenészek: TÓTH GÁBOR, Dombi Dávid Résztvevő tanulók: BARICZ MAYA, BELÉNYESI TAMARA, BERÉNYI DÁVID, BODONI-DOMBI ROZI, CZEGÉNYI PÉTER, EGERESI ENIKŐ, ERDEI DOROTTYA, FRANȚIU TAMÁS, GÁL HANNA, KÖRÖZSI ESZTER, MEGYASSZAI-BÍRÓ HANNA, MELEG NÓRA, MIKÓ VIVIEN, NAGY LÉDA, NAGY LILI, RÁCZ ÁDÁM, VAD ANDREA, VANCA-FODOR IMOLA, WAGNER JÚLIA.